A húsvét eredete
A húsvét szó Eostre (vagy Eostrae) nevéhez fűződik, aki a tavasz és a termékenység angolszász istennője volt. A magyar „Húsvét” szó jelentését tekintve két felé bontható: “hús” és “vét”, melyben a “vét” a „venni” szó egyik formájára utal. Maga a szó a keresztény vallás legnagyobb böjti időszakának végére utal, mert a 40 napos böjt után a keresztények a Húsvét kezdetén ehetnek először húst.
A húsvéti – eredetileg – 40 napos böjtöt mára inkább 1-2 napig tartják, nagypénteken.
Miről szól ma a húsvét?
Mostanában már inkább a családi összejöveteleken, a közösségi programokon, az édességek keresésén van a hangsúly. – Ám még mindig locsolkodunk, ezt a szokást megőriztük. Ezt általában hétfőn teszik a fiúk (muszáj megjegyeznem, hogy az idő múlásával egyre kevesebb mennyiségű vizet öntenek a lányokra).
Vélemény, hozzászólás?