Ami a Valentine-napból Lele Kristóf Nándor (6.b) érdeklődését felkeltette
Tudjuk, hogy a Valentine napi szerelmes (vagy baráti) üdvözlőkártyák küldözgetése az angolszász hagyományokra nyúlik vissza. Arról azonban talán kevesebben hallottatok, hogy a hagyományok kezdetén, a viktoriánus Angliában (hozzávetőlegesen az 1839-1901 közötti időszakot tekintik annak) a Valentin-nap nem csupán a szerelmes érzelmek kifejezéséről szólt. Az emberek mindent kiadtak magukból, amit éppen éreztek.
Bár a legtöbben szerelmes verseket és szívhez szóló, parfümillatú leveleket küldtek kedvesüknek, akadtak, akik úgynevezett vinegar valentine (vagyis ecetes Valentin) lapokat küldtek álhatatos hódolóiknak, gyakran névtelenül. Ezekkel a képeslapokkal tudatták a romantikus érzelmek hiányát, a kitartó udvarlók hiányosságait.
A pimasz rímek mellé karikatúrák párosultak. A nevükkel ellentétben az ilyen leveleket nem illatosították ecettel, a tartalmuk viszont csípős volt, mint az ecet.
Én azt tanácsolom Nektek, hogy csak a szép érzések papírra vetésére szánjatok időt. Ha gondotok van valakivel, azt sokkal tisztességesebb szemtől-szembe megbeszélni, majd közösen javítani a koapcsolatokon, vagy továbblépni és új barátságoka keresni.
Íme néhány példa, a furcsa korból a források megjelölésével:
Vélemény, hozzászólás?